Az olvasás mindig is az írás előtt járt, léteznek társadalmak, melyek nem használnak írást (pl. Japán korai társadalma), de az olvasás valamilyen formája mindenhol fellelhető. Többfajta jelentése ismert az olvasásnak: az első verzió szerint írott szöveget megért, felfog, esetleg hangosan elmond; olvasás útján megismer, megtud. Másik, de manapság kevésbé ismert jelentése a számlál, egyenként számba vesz, mely 1405-ben bukkant fel. Harmadik, szókapcsolatban használt jelentése a fejére olvas kifejezés, de ezzel a kifejezéssel is inkább könyvekben találkozunk, a köznapi nyelvben nem használt. Maga az olvasás szó eredete nem tisztázott, valószínűleg az uráli őshazából származik, hangalakjának alakulása a mai napig nem tisztázott. Az ember mindig is a körülötte lévő jelrendszerek értelmezéséből szerezte információit, ezek egyike a nyelv volt. Erre a jelrendszerre épült másodlagos formaként az írás. Az olvasás nemcsak az írás értelmezését jelenti, hanem az összes körülöttünk lévő rendszer.
AZ OLVASÁS KEZDETEI
Ismeretesek már korai források is a betűfelismerés tanításáról, a zsidó gyermekeket a szobatisztaságra szoktatással egy időben a héber betűk felismerésére is megtanították. A nagy tudósok, Ciceró, Empedoklész,Arisztotelész és később Galénosz.